Sprinterjú
Beszélgetés a szervezetfejlesztésben is alkalmazott HR-sprintekről Kovács Tamással és Kálmán Edinával
Kovács Tamással, a HSZOSZ Budapesti Klubjának vezetőjével, és Kálmán Edinával, a klubban bevezetett HR-sprintek facilitátorával beszélgettünk HR-ről, új módszertanról és közösségépítésről. A sprintről, mint a szervezetfejlesztés egyik új eszközéről.
HSZOSZ: Tamás, anno miért vállaltad a Budapesti Klub vezetését, miért tartod ezt fontosnak?
K.T.: 2014-ben lettem HSZOSZ elnökségi tag, Dr. Hegedűs Henrik ajánlásával, majd később megbíztak a budapesti klub vezetésével. Az elnökség azt a hr-es gyakorlati embert látta bennem, aki a klub szervezéséhez kellett, velem pedig az a lehetőség jött szembe, hogy összehozhatok hozzám hasonló, tenni akaró és gondolkodó, HR-rel foglalkozó szakembereket. Izgalmasnak találtam, hogy aktuális gyakorlati kérdéseket vagy jó gyakorlatokat oszthatunk meg egymás között, vagy hallhatunk egy-egy problémáról és a megoldásáról is. Emellett küldetésemnek éreztem, hogy egy olyan közösséget teremtsek, amelynek tagjai számíthatnak egymásra, akár a hétköznapi munka során is egy-egy hr-rel összefüggésben felmerülő kérdés kapcsán.
HSZOSZ: Edina, a klub vezetése új formát kapott, közös találmányotokként.
K.E.: Igen, hamar találkoztak a gondolataink Tamással. Ő elkötelezett volt abban, hogy gyakorlati kérdéseket, életszagú problémákat hozzunk a klubba, én pedig sok éve tartok szervezetközi sprinteket mindenféle témában, főleg vállalati üzlet- és szervezetfejlesztési projektekben. Ezek az alapvetően szervezetfejlesztés kapcsán használt események élményszerűen hoznak létre egy gyakorlati végeredményt, a “közösségi intelligencia” által, amit a résztvevők van, hogy hónapok múlva is elővesznek.
Sprint, a szervezetfejlesztés új módszere
HSZOSZ: A szervezetfejlesztés innovatív módszerei a közszférában is megjelennek, te, mint egy nonprofit szervezet HR-vezetője hogyan látod ezt a kérdést a HR-re vetítve?
K.T.: Ha csak magunkat néztem, azt látom, hogy számos innovációt vezettünk be az elmúlt pár évben. Az agilis módszertan egyes elemeit mi is alkalmazzuk. Vagy a papírmentes működés igénye nálunk is megjelent, jelenleg olyan 90%-on állunk e téren. Minden hr-folyamatot digitalizáltunk vagy digitalizálunk, aminek már most látszik a hatása, a kollégák nagy örömére. Az újítások sora persze itt nem áll meg: csak hogy néhány példát emeljék ki, a munkakör elemzést követően a munkaköröket egységesítettük, a munkaköri leírásokat automatizáltuk, vagy bevezettük a hárompilléres munkamódszert (hr-partner, hr-referens, szervezet elemző stb.) Hozzáteszem, ahhoz, hogy az innovatív módszerek egy nonprofit szervezetben meg tudjanak erősödni, mindenképpen kell egy elkötelezett hr-vezető, proaktív, önálló gondolkodású és nagy tudású munkatársak, valamint egy támogató felsővezetés.
HSZOSZ: Hogy kapcsolódik ez az innovatív módszertan a HR-klubhoz? Egyáltalán mi az, hogy szervezetközi sprint?
K.E.: A sprint kifejezést a szakma az IT-szektorból vagy az agilis szervezetek berkeiből ismeri túlnyomórészt, mint szervezetfejlesztési eszközt. Pedig Nyugat-Európában már közkedvelt és jó pár éve használt ez a szervezetközi együttműködés, ide inkább csak most kezd elérni. A nyílt sprint tulajdonképpen egy olyan esemény, amely során eltérő szervezetek tagjai dolgoznak egy adott cél elérésén, meghatározott idő, általában fél vagy egy nap alatt. A forma élményszerű, hiszen számos, a szervezetfejlesztésben vagy csoportdinamikában használt eszközzel dolgozik, az üzleti szimulációtól kezdve a szerepjátékon át a workshop elemekig. Nem húzható rá egy-egy módszer, mert az esemény forgatókönyve mindig más, a résztvevők előzetes érdeklődésére alapozottan.
Ami egy sprint alkalmával történik
HSZOSZ: Ha én egy sprint résztvevője vagyok, mire számíthatok, mi fog történni egy ilyen eseményen?
K.T.: Itt a saját élményeimről tudok beszámolni, a legutóbbi, szeptemberi alkalomról, amikor a HR stratégiai szerepköréről és ennek jelentőségéről beszélgettünk. Kisebb-nagyobb csoportokban dolgoztunk végig, konkrét céllal és limitált idővel. A sprint első részében azon gondolkodtunk, hogy hol látjuk jelenleg a hr helyét az üzleti döntésekben, és ehhez képest mi lenne az ideális. A sprint második felében más résztvevőkkel kerültünk egy csoportba, egy elég kemény szituációs gyakorlatban találva magunkat. Edina egy tulajdonost alakított, akit meg kellett győzni, hogy miért is jobb egy stratégiai fókuszú hr-rel együtt dolgozni, mint egy csak adminisztrációra épülővel.
Nagyon hatékony és eredményes munka volt, amit Edina összesített később, és megküldte a jelenlévőknek azzal, hogy munkájuk során segítse őket. Pontosan ez az, amiért érdemes részt venni a hr-sprintben: mint résztvevő először megtapasztalod a kérdés erejét, utána pedig a közös eredményt a gyakorlatban hasznosíthatod
K.E.: Facilitátorként, így egy kicsit külsősként én azt látom, hogy a résztvevők nagyon aktívak, sokat beszélgetnek és komolyan használják mind az érzelmi, mind az agyi kapacitásaikat egy-egy ilyen alkalmon. Nem csoda, ha egy teljes sprintnap végére ki vannak facsarva, de egy fél nap végére is jócskán elfáradnak. A feldolgozott téma mellett saját vagy szervezetük dilemmáihoz is közelebb kerülnek, bizony néha fájdalmas felismerésekkel egy-egy összefüggésről. Számtalan jó gyakorlat, bevált praktika, üzleti vagy szervezeti jelenség hangzik el egy ilyen közös térben, az esemény végére sokszor zsong az ember feje a sok információtól. Ez természetes: szervezetfejlesztés helyett most a szakma fejlesztése folyik, szakmabeliekkel.
HSZOSZ: Mindkettőtök sokat képezte magát az évek alatt. Edina, kíváncsi vagyok, hogy te hogyan és miért lettél sprint facilitátor, Tamás, nálad pedig arra, hogy hogyan használod a szervezetfejlesztés eszközeit saját munkádban.
K.E.: A kérdés nekem inkább a fordítottja: hogyan ne lehettem volna ez. Közgazdászként hét évig vezettem az IFKA szervezetfejlesztési csoportját, 10 évig járva az országot, több száz vállalatot látogatva és fejlesztve, a műhelytől a tréningen át nagy konferenciákat tartva és szervezve. Szervezetközi, meg belső eseményeket is, tömegesen. Ha akartam, ha nem, rengeteg tapasztalat és gyakorlat ragadt rám abból, hogy mi működik emberek között, ha valami célért küzdenek, mi hoz sikereket és mi nem. A sprint egy vegyes műfaj, de mivel mindig a résztvevők érdeklődésére épül, mindig az egyéni kíváncsiság hajtja, ezért mindig más. Nem lehet megunni, az egyik legeredményesebb az összes olyan szervezetfejlesztési vagy üzleti műfaji keretrendszer között, amikkel eddig találkoztam.
K.T.: A válaszom nekem is valahol hasonló: ma már az lenne a furcsa, ha a szervezetfejlesztési tudásomra nem lenne lépten-nyomon szükség. 20 éve vagyok HR-vezető, és végig a közszférában dolgoztam. Eleinte még nem volt igény a szervezetfejlesztési tudásomra, mivel kezdetben csak kész feladatokat kaptunk, mondjuk olyanokat, mint egy teljesítményértékelés bevezetése. 2012-ben viszont már olyan intézményhez kerültem, amely igényelte a fejlődést, és stratégiai hr-ben gondolkozott. A 10 év alatt – számos képzésen, rendezvényen és olvasmányélményen túl – sokat csiszolódott az is, hogy a szervezetfejlesztés eszközeit, megközelítését hogyan tudom jól használni: ma már szerencsére sokkal kiterjedtebben, mint régen.
Reziliens HR?
HSZOSZ: 2022. nov. 9-én szervezitek a második HR-sprintet, “Reziliens HR” címmel. Mire számítsunk itt?
K.T.: A téma nagyon is aktuális, legalábbis az érdeklődő HR-szakemberek válaszai ezt tükrözik. Manapság rendkívül fontos, hogy ebben a nagyon gyorsan változó külső-belső környezetben milyen gyorsan alkalmazkodik a hr. Sokszor változnak a felsővezetők, akik más-más igényekkel jelentkeznek, vagy sokszor kell gyorsan, megfelelő eszköztárral felvértezve reagálni külső környezeti hatásokra, a válságokról már nem is beszélve. A feladatainkat, lehetőségeinket fogjuk körbejárni hr-esként.
K.E.: Módszertanilag a sprint szervezése ugyanúgy fog folyni, mint eddig. A sprintre 2022. október 24-ig lehet jelentkezni, a regisztrálók igényeit is eddig gyűjtjük be. Az összesített válaszokból tanácsadói anyag, majd forgatókönyv készül, a sprint vonalvezetését is meghatározva. A négyórás, délutáni sprinten már a specifikált témát és kérdéscsoportot járjuk körül a résztvevőkkel. Az alkalom után, mint ahogyan eddig is, összefoglaló anyagot kapnak az eredményekről, a közös tudásról. Ez a procedúra nagyon hasonló ahhoz, amit a szervezetfejlesztésben alkalmazunk egy-egy probléma megoldásánál.
Sprint: közösség és szakmai eszmecsere
HSZOSZ: Egy ilyen sprintet előkészíteni viszonylag sok idő és energia. Miért csináljátok ezt, miért raktok ebbe ennyi energiát?
K.E.: A módszert a szervezetfejlesztések során sok évig fejlesztettem többedmagammal, látom, hogy mennyivel többet ad egy műhelynél, egy konferencia vagy egy tréningformánál egy-egy ilyen alkalom. Elkötelezett vagyok abban, hogy a keretrendszerrel, a lehetőséggel megismerkedjen a HR-szakma is, és kezdje el aktívan használni, akár szervezetközi, akár szervezeten belüli együttműködések formájában is.
K.T.: Én azért, mert tudom, hogy sok hr szakember küzd nehézséggel, és hiszek benne, hogy ha összefogunk, és ha plusz eszközt, energiát adunk egymásnak, akkor mind egymást, mind saját magunkat is gazdagítjuk. Engem ez megelégedettséggel tölt el, és igen, ez a küldetés vezérel, mint ahogy ezt már említettem is. Emellett inspirál az a hangulat is, ami jellemzi ezt a hr-klubot, és az is, hogy mindig új szakembereket ismerhetek meg.
Példa egy másik sprintre:
A sprint mellett sok minden egyéb izgalmas dolgot is csinálunk! Ide kattintva nézd meg eseményeinket, és tarts velünk egy-egy közös munkában vagy szakmai alkotó folyamatban!